A környezetvédelemmel és hulladékgazdálkodással kapcsolatos kérdések 2023. és 2024. legfontosabb témái lettek a hazai gasztrovállalkozások körében. Az etteremnyitas.hu ügyfeleinél tapasztalták, hogy elég sok a bizonytalanság az ételek/italok csomagolásával kapcsolatban, nem mindenki van tisztában azzal, hogy milyen bevallási és fizetési kötelezettségei vannak. A bejegyzés összeállításában az etteremnyitas.hu segített, és munkatársuk, Rétfalvi-Kurucz Alexandra, aki szakértő kollégánkat Varga Katalint kérte fel interjú alanynak.

Mi a különbség a környezetvédelmi termékdíj és az EPR-díj között?

Ahhoz, hogy megértsük, kinek, melyik díjjal kell kalkulálni, érdemes tisztázni az alapfogalmakat.

A környezetvédelmi termékdíjat a tiszta, még fel nem használt csomagolószer értékesítése (gyártás) vagy importja után szükséges megfizetni, melyet leggyakrabban maga a magyarországi csomagolóanyag gyártó vagy importáló fizet meg (pl. tekercses fólia, nagy tételben vásárolt papírpohár).

Az EPR, azaz a kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése arra a cégre hárul, aki a tiszta csomagolóanyagba saját termékét becsomagolja és azzal együtt értékesíti a vevő részére (pl. termék logóval ellátott, előre becsomagolt süteményt állít elő a cukrász üzem). Ebben az esetben egy meghatározott adatokat tartalmazó nyilvántartást kell vezetni a csomagolószerek felhasználásról és negyedévente jelenteni kell a MOHU felé a felhasznált anyagokat. Elég egyszerűnek tűnik, de a vendéglátás területén akad számos kérdéses helyzet, ami miatt mélyebbre ástunk a témában.

Hogyan kell kezelni a helyben fogyasztásra szánt étel és ital egyszer használatos edényzetét?

Sok vendéglátóegység van, akiknek nincs lehetősége hagyományos, porcelán és üveg fogyasztói edényzetben feltálalni a termékeit a mosogatóhelyiség hiánya miatt (pl. apró kávézók, salátabárok). Jó hír azonban, hogy ezek az egyszerhasználatos edények (pl. kávés papírpohár, papírtányér szendvicsekhez vagy pizzaszelethez) nem klasszikus értelemben vett csomagolóanyagoknak számítanak, csupán egy „közvetítő eszköznek”, amely az étel és ital kiszolgálást segítik elő.

Vagyis, ha kis kávézóként a fogyasztó előtt helyben fogyasztásra vagy elvitelre értékesíted a kávédat papírpohárban, akkor sem nyilvántartást nem kell vezetned a kiadott csomagolószerekről, sem EPR-kötelezettséged nem keletkezik, az a gyártót/első forglomba hozót terheli.

Ugyanez vonatkozik a grab&go hűtőbe kihelyezett, általad előkészített és becsomagolt termékekre (pl. szendvicsekre, desszertekre vagy salátákra). Éttermek, bisztrók és kifőzdék esetén az ún. „doggy bag”, vagyis a vendég kérésére becsomagolt ételmaradékoknak szánt doboz, szintén ebbe a kategóriába esik.

Mikor kell EPR-díjat fizetni a vendéglátósnak?

Szinte alig van olyan eset, amikor a kiszállítást végző cégnek EPR-díj fizetési kötelezettsége keletkezne, mivel ezek a cégek leggyakrabban egyszer használatos csomagolószert, illetve SUP műanyag termékeket (pl. műanyag doboz tetővel) használnak. Ezeknél a csomagolószereknél a gyártó fizeti meg az EPR-díjat. Ennek oka, hogy itt szóba se jön a hulladék újrahasznosítása, mivel szennyeződnek a csomagolásra használt eszközök, így azok a kommunális hulladékba kerülnek. A pizzadoboz és a tortadoboz is ebbe a kategóriába tartozik, itt sem keletkezik a vendéglátósnak fizetési kötelezettsége.

Vannak speciális esetek pl. a macaron díszdobozba, masnival átkötve díszdobozba kerül, illetve a torta csomagolása valami extrább (pl. „kalapdobozba” kerül) és nem a klasszikus tortadoboz. Ilyen esetben a vendéglátós olyan csomagolást képez, ami EPR kötelezettséget von maga után.

Itt kell beszélnünk egy gyakori jelenségről. Többször hallottunk olyanról, hogy csomagolóanyag-forgalmazó nyilatkozatot kért SUP vagy egyszerhasználatos csomagolószerekkel kapcsolatosan a felhasználás céljáról, azért, hogy kibújjon a termékdíj megfizetése alól. Ezek a nyilatkozatok nem szabályosak, az ilyen típusú csomagolószerek esetebén bizonyos, hogy a kommunális hulladékban végzik, egyéb újrahasznosítás nélkül.

Mi a helyzet az üveg és műanyag palackokkal?

Az üveg és műanyag palackokra külön bekezdést szentelünk, ugyanis kakukktojásnak számítanak a csomagolóanyag terén. A palackok tekintetében ugyanis nem kell az EPR szerinti nyilvántartást vezetni vagy díjat fizetni utána, hanem a következő két lehetőség áll fent.

• A beszállítótól érkező, előre bepalackozott, általában 2,5 deciliteres üveg csomagolású üdítőitalok esetében a forgalmazó és a vendéglátós között belső szerződés jön létre, vagyis a forgalmazó elszállítja az üres göngyölegeket. Ebben az esetben a vendéglátósnak semmilyen kötelezettsége nincs.
• A vendéglátós által lepalackozott, műanyag vagy üveg palackra azonban a 2024. január 1-től érvénybe lépő DRS visszaváltási rendszer a mérvadó. Ez alapján a Magyarországon forgalomba kerülő fém, műanyag és üveg italcsomagok, maximum 3 literes kiszerelésig a visszaváltási rendszer részét kell képezniük, melyről cikkünk írásakor még nem tudunk túl sokat.

Hogyan járjanak el a catering szolgáltatók az EPR szempontjából?

A rendezvényi étkeztetés esetében két út lehetséges az EPR-t tekintve.

• Amennyiben csomagolóanyagban (pl. kartondobozban szendvics, pogácsa, desszert kiadagolva stb.) kiviszed a termékeket a catering kiszolgáláshoz, és a használt csomagolószert a rendezvény helyszínén hagyod, tehát nem te kezeled a hulladékot, akkor EPR-díj fizetésére vagy kötelezett. Nem vagy kötelezett viszont, ha SUP, esetleg a fogyasztó számára az értékesítés helyén megtöltésre tervezett csomagolószereket használsz.
• Amennyiben a rendezvény helyszínre kivitt csomagolóanyagot vissza is viszed a telephelyedre, akkor mentesülsz az EPR-díj fizetése alól. (Kvázi ez olyan, mintha a vendégek a te éttermed fogyasztóterében ettek-ittak volna.)

Mi történik akkor, ha külföldről rendelsz csomagolóanyagot?

Érdemes megfontolni a külföldi csomagolóanyag beszerzését, ugyanis a kötelezettségek megszaporodnak. Mivel a céged lesz az első forgalmazója a csomagolószernek Magyarországon, ezért a környezetvédelmi termékdíjat neked kell megfizetni, pluszban pedig a csomagolószer csomagolása (karton, fólia, raklap) után egyből EPR és környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni. Mindezek után a tényleges csomagolási tevékenység után is EPR-díjad keletkezik (ha a készletre vételkor a termékdíjat egyszer már kifizetted, akkor elegendő negyedévente nullás bevallást beadnod a NAV felé).

Bár nem ide tartozik szervesen, de fontos megemlítenünk, hogy a külföldről rendelt sütőolaj is EPR-díj fizetésére kötelezett tétel, amelynek felhasználást pontosan nyilván kell tartani (pl. hány litert használtál fel étel alapanyagként, mert ez nem kötelezett díjfizetésre, és mennyit ételkészítésre, sütésre, mert ezt már érinti az EPR).

EPR köteles csomagolóanyagom van, mi a további teendőm?

A felhasznált EPR köteles csomagolóanyagaidról saját nyilvántartást kell vezetned, akár egy excel tábláztban, ennek nincs kötelező formátuma, de a következők legyenek benne:

– körforgásos termék megnevezése

– mennyisége (kg)

– KF kódja

A bevallás elkészítéséhez szükséged lesz OKIR és MOHU regisztrációra is.

Az EPR bevallást negyedévente kell benyújtani, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig, a felület, amit használnod kell, az OKIR kapu.  A beérkezett adatokat öt napon belül továbbítja az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) a MOHU felé. A beérkező adatok alapján a MOHU kiállítja a számlát, melyet 15 napon belül kell megfizetni

Összefoglalás

Az EPR-díj és a termékdíj témáját sok vendéglátóegység egy újabb nyűgnek éli meg. A cél, amit ez a rendszer szolgál nagyon fontos, hiszen a gasztrovállalkozások ökológiai lábnyoma hatalmas, amit nyomon kell tudni követni, és egészséges keretek között tartani. Szerencsére van kihez fordulni a témában. Az EPR.hu Szakértők Kft. csapata, akik cikkünk összeállításában óriási segítséget nyújtottak, készséggel segítenek eligazodni a témában. Velük könnyebb megtenni az első lépéseket, illetve igény esetén a későbbi bevallások során is tehermentesítik a gasztrovállalkozásokat.

Akinek bonyolultabb, sokféle csomagolóanyagot felhasználó vállalkozása van, azt óva intjük, hogy egyedül próbáljon eligazodni a nehezen átlátható rendszerekben és bevallásokban. Az sem feltétlenül jó irány, ha a könyvelő kapja meg ezt a nemes feladatot, hogy foglalkozzon a termékdíj és EPR bevallással.

Az EPR-rel és termékdíjakkal kapcsolatos bevallási feladatok ellátása ugyanis nem „kötelező” tevékenysége a könyvelőnek, és nem is kell érteniük hozzá, mivel ez a téma sokkal szorosabban kapcsolódik a hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi ismeretekhez. Érdemes a témában jártas szakértőhöz fordulni.

A cikk összeállításában még egyszer köszönetet szeretnénk mondani Rétfalvi-Kurucz Alexandrának és az etteremnyitas.hu csapatának!