Az EPR egy környezetvédelmi elv, amely szerint a termékgyártóknak felelősséget kell vállalniuk a termékeik életciklusának végén keletkező hulladékért. Ez azt jelenti, hogy a gyártók kötelességet vállalnak a termékek újrahasznosítására, újrahasználatára vagy biztonságos elhelyezésére, és ennek költségeit is viselik. A Magyarországon 2023. július. 1.-én életbe lépett törvénynek és rendeleteknek az értelmében a hazánkban keletkező egyes körforgásos termékek körébe tartozó hulladékok kezelését a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt., mint koncesszor szervezi, és a hatáskörébe tartozó feladatokat ellátja.

A körforgásos gazdaság egy olyan gazdasági modell, melyben a termékeket és erőforrásokat úgy tervezik, hogy minimalizálják a hulladékot és a pazarlást. Ehelyett a cél az, hogy a hulladéként megjelenő termékek mennyiségét csökkentsék, újrahasználják, újrahasznosítsák. (3-R alapelve) Ez segít csökkenteni a környezeti terhelést és fenntarthatóbb gazdaságot teremt.

A MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU Zrt.) gondoskodik az állami hulladékgazdálkodási közfeladatok ellátásáról. Ez a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységre és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységre terjed ki. Leegyszerűsítve A MOHU Zrt gondoskodik a lakossági, állami intézmények(pl. Hivatalok, Iskolák, Közintézményeknél keletkező hulladékokról, azok begyűjtését megszervezi és kezelésükről gondoskodik.

A MOL meggyőződése, hogy a megfelelően működtetett körforgásos gazdaság megteremtése nemcsak kötelesség, hanem gazdasági lehetőség is Magyarország számára. A cégcsoport stratégiai célja, hogy hulladékgazdálkodási tevékenységeit egységesítse, és hatékonyan hozzájáruljon Magyarország, illetve a régió körforgásos gazdaságának erősítéséhez.

A 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet részletesen az 1 számú mellékletében határozza meg, hogy mely termékcsoportok tartoznak a kiterjesztett gyártói felelősség által kezelt körbe. Példa jelleggel: csomagolás; egyszer használatos műanyagtermék; elektromos, elektronikus berendezés; elem, akkumulátor; gépjármű; gumiabroncs; irodai papír; reklámhordozó papír; sütőolaj, sütőzsír; textiltermék; fából készült bútor, stb.

A Vámtarifa egy olyan rendszer a világ összes kereskedelmet folytató országában , mely segíti a statisztikai és adózási, bevallási rendszerekben a termékek beazonosítását Az úgynevezett Harmonizált Nomenklatúrát / Rendszert (röviden: HR) (angolul: Harmonised System – HS) a világ több mint 180 országa alkalmazza. Magyarország az Unio tagállamaként egy szűkebb rendszert használ, a VTSZ (Vámtarifaszám), azaz a Kombinált Nómenklatúra (KN) az EU vám- és statisztikai jegyzéke, amelyet az EU külkereskedelmi termékek forgalmazása során statisztika adatgyűjtésre és tájékoztatásra használ. Éppen ezért érdemes odafigyelni import termékeke esetén, ha nem UNIOS partnertől érkezik az áru vagy termék, hogy az általuk megadott VTSZ szám valóban harmonizál -e a KN jegyzékkel, javasoljuk az egyedi ismételt beazonosítást. Számos jogszabály a VTSZ számok alapján határoz meg egyes termékkörökre vonatkozó speciális rendelkezéseket. A Kombinált Nómenklatúra használata az Európai Unió valamennyi tagállamában kötelező. A számlák kötelező adattartalma nem írja elő a VTSZ számok feltüntetését, de adózási szempontból az egyértelműbb azonosítás miatt opcionálisan megadható. Esetünkben az EPR bevallást segíti az egyes kód besorolások megállapításához.

A számlák kötelező adattartalma nem írja elő a VTSZ számok feltüntetését, de adózási szempontból az egyértelműbb azonosítás miatt gyakran feltüntetésre kerül. Amennyiben nincs vagy nem megfelelő vámtarifaszám található a számlán kikeresheti vámtarifaszám kereső segítségével. PL.: https://www.symboltech.hu/vamtarifaszam/ A lehetséges vámtarifaszámok listája a kombinált nómenklaturában található meg. Melynek elérésére az alábbi linken van lehetősége: https://nav.gov.hu/vam/aruosztalyozas/kombinalt_nomenklatura/kombinalt-nomenklatura-2023. Regisztrált partnereinknek lehetősége van a rendszer adta gyors VtSz keresésre, mely segítséget nyújt termék és Vtsz szám alapján is a gyors adat rögzítésre.

A 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet rsézeletesen szabályozza azon kötelezettek körét, akik díj fizetésre kötelezettek a 15§-18§ paragrafusok által. Általánosságban elmondható, hogy minden olyan gyártó és forgalmazó (külföldről importőr), akik magyarországi fogyasztók részére első forgalomba hozóként jelennek meg az ellátási láncon belül.

Általános szabály szerint a körforgásos termék gyártó általi első forgalomba hozatalával keletkezik. Forgalomba hozatalnak minősül az egyes termékkörök átruházása például: a termék tulajdonjogának első belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása, továbbá a külföldről behozott elektronikus kereskedelmi szolgáltatásként belföldre árúsított termékek - háztartások vagy egyéb felhasználók részére történő - átruházása ideértve a tulajdonjog más termék tartozékaként vagy alkotórészeként való átruházását is. Teljeskörűen a 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet 15§-18§ paragrafus szabályozza.

A kiterjesztett gyártói felelősség általában a fogyasztási cikkekre, például háztartási gépekre, elektronikai eszközökre, autókra, gyógyszerekre, élelmiszerekre és más olyan termékekre vonatkozik, amelyeket a végfelhasználók vásárolnak és használnak. Az elv alapján a gyártó végig kíséri a terméke teljes életét egészen a hulladékká válásáig, törekszik arra, hogy a későbbiekben se károsítsa környezetét.

A körforgásos termék gyártója a kötelezettségének teljesítése során választhat a kollektív és az egyéni teljesítés között. Az egyéni teljesítés választására a jogszabály az alábbi termékkörök esetében ad lehetőséget: · elektromos és elektronikus berendezések · gépjárművek · ipari vagy gépjármű elemek és –akkumulátorok · betétdíjas termék

Főszabály szerint a gazdálkodók kollektív teljesítéssel azaz jogszabályban meghatározott egységnyi díjtétellel számítva tesznek eleget a fizetési kötelezettségeinek.

Az elektromos és elektronikus berendezések, gépjárművek, elemek és akkumulátorok gyártója, betétdíjas termék gyártója a koncesszori társasággal egyedi szerződés keretei között állapodik meg. Ennek során rögzítésre kerül, mely anyagárak esetén, milyen módszerekkel kerül biztosításra - a körforgásos gazdaság alapelveit figyelembe véve - a termékek életútja során hulládékká válva azok kezelése, visszaforgatása, újrahasznosítása. A gyártó által fizetendő díj korrigálásra kerül az Állami Hatóságok által felülvizsgálva, a koncesszori társaság szerződésében rögzítve. A megállapított díj mértéke évente kerül felülvizsgálatra.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Hivatal nyilvántartásában szereplő gyártó a tárgyévre vonatkozóan a kollektív teljesítés egyéni teljesítésre történő áttérés iránti igényét évente egyszer, a tárgyévet megelőző év november 30-ig jelentheti be. Az egyéni teljesítési mód kollektívre változtatását bármelyik negyedévet megelőző hónap 1. napjáig lehet bejelenteni.

Nem. A gyártói felelősségi díj megfizetése az első hazai forgalomba hozó felelőssége. Vannak lehetőségek a díjfizetési kötelezettség átvállalására szerződéses és nyilatkozattételi formában. Ez esetben az átvállaló félre hárítódik a kötelezettség és azzal járó díj fizetési intézkedés.

Nem kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat fizetni ha a fizetésre kötelezett gyártó vevője nyilatkozik arról, hogy a megvásárolt termék legalább hatvan százaléka önállóan vagy más termék alkotórészeként, tartozékaként igazoltan külföldre kiszállításra kerül. beszerzés tárgynegyedévének utolsó napjától, legfeljebb 365 napon belül kell igazoltan külföldre kiszállítást, ellenkező esetben a 366. napon az EPR díjfizetési kötelezettség beáll. Továbbá nem kell a díjat megfizetni, ha a gyártó a nyilatkozattal beszerzett körforgásos terméket belföldön hozza forgalomba, melybe a díjfizetés átvállalásában egyeztek meg. Nem kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat megfizetni, ha a fizetésre kötelezett gyártó által forgalomba hozott termék vevője nyilatkozik arról, hogy a megvásárolt körforgásos terméket más termék előállításához közvetlen anyagként (alapanyagként) használja fel, amelynek során aa megadott körforgásos termék technológiai eljárás szerint beépül az előállított termékbe, melyet anyagmérleggel igazol. Nyilatkozat legfeljebb 3 évre szóló időszakra tehető. Nem kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat megfizetni – az újrahasználható csomagolószerből első alkalommal létrehozott csomagolás belföldi forgalomba hozatala kivételével – az újrahasználható csomagolószerből létrehozott csomagolás forgalomba hozatala esetén, ha a csomagolás létrehozására felhasznált újrahasználható csomagolószer az országos hulladékgazdálkodási hatóság újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába felvételre került.

Valamennyi olyan, bármilyen tulajdonságú anyagból készült termék, amelyet áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására, valamint bemutatására használnak, beleértve minden árut a nyersanyagoktól kezdve a feldolgozott árucikkekig, továbbá az ugyanilyen célra használt egyutas árucikkek. Pl.: kínáló csomagolás (bolti azonnali kihelyezést segítő reklámokkal ellátott csomagolás), gyűjtó csomagolás(a értékesítés helyén tömbösített kihelyezést tesz lehetővé) , szállító csomagolás (szállítás során védi az árút a rakodástól, vegyi és mechanikai behatásoktól pl. Raklap))

A kiterjesztett gyártói felelősségről szóló kormányrendeletben a csomagolás fogalma értelmében a csomagolás akkor keletkezik, amikor a csomagolószerbe belecsomagolják az árut, a csomagolásra vonatkozó EPR-kötelezettség pedig a termék csomagolásba helyezésével keletkezik. Amennyiben a csomagolóanyagot gyártó saját maga az első forgalomba hozó is, abban az esetben igen.

2023 július 1.-jét követő időszakra vonatkozóan a környezetvédelmi termékdíj és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá egyaránt tartozó termékeknél a termékdíjat a következő szabály alapján kell megállapítani: Tf = (KTd – GYFd) * m, ahol • a „KTd” a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény 2. mellékletében az adott termék vagy anyagáramra megállapított díjtétel, • a „GYFd” a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjak, a díjalkalmazási feltételek, valamint a díjmegfizetés rendjének megállapításáról szóló 8/2023. (VI.2.) EM rendelet szerint az adott termékáramra, csomagolás esetén a csomagolószerből készült csomagolásra megállapított díjtétel, • az „m” a termék kilogrammban kifejezett tömege, • a ”Tf” pedig a fizetendő termékdíj forintban. Ha a képlet alapján a KTd – GYFd különbség értéke negatív szám vagy nulla, akkor a számított termékdíjtétel nulla Ft/kg, ezért termékdíjat nem kell fizetni. A termékdíj-kötelezettség az első belföldi forgalomba hozatal vagy saját célú felhasználás címén továbbra is fennáll, vagyis az eddigiekhez hasonlóan nyilvántartást kell vezetni, bevallást kell benyújtani, csupán fizetni nem kell.

80/2303. (III. 14.) Korm. rendelet10. § (1) A külföldön letelepedett és belföldön körforgásos terméket forgalomba hozó gyártó az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit belföldön letelepedett és magyarországi adószámmal rendelkező, írásbeli meghatalmazással kijelölt természetes vagy jogi személy képviselő (a továbbiakban: meghatalmazott képviselő) útján is teljesítheti. (2) A külföldön letelepedett és belföldön elektronikus kereskedelmi szolgáltatásként körforgásos terméket forgalomba hozó gyártó az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit meghatalmazott képviselő útján teljesíti. (3) A meghatalmazott képviselő felel a gyártó e rendelet szerinti kötelezettségeinek teljesítéséért.

80/2303. (III. 14.) Korm. rendelet 20 §(3a) A gépjármű gyártója díjátalány-fizetésre jogosult. Díjátalány-fizetés választása esetén a gyártó által fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díj mértékét a gyártó által forgalomba hozott, a tárgynegyedévre vonatkozó adatszolgáltatásában szereplő gépjárműmennyiség alapulvételével kell megállapítani, amely a gépjármű körforgásos terméknek minősülő tartozékának vagy alkotórészének mennyiségét is tartalmazza. A gyártó a díjátalány-fizetésre vonatkozó választását tárgyéven belül nem változtathatja meg. (4) A (3a) bekezdés kivételével, amennyiben a körforgásos termék forgalomba hozatala más körforgásos termék tartozékaként vagy alkotórészeként valósul meg, a kiterjesztett gyártói felelősségi díj mértékét a termékre és a tartozékra vagy alkotórészre külön-külön kell meghatározni. 20/A. § A borászati termék üvegcsomagolásának gyártója díjátalány-fizetésre jogosult. Díjátalány választása esetén a gyártó által fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díj mértékét a gyártó által forgalomba hozott palackmennyiség alapulvételével kell megállapítani. A díjátalány tartalmazza a borászati termék üvegcsomagolásához kapcsolódó további fogyasztói, gyűjtő- és szállítási csomagolás kiterjesztett gyártói felelősségi díját is. A gyártó a díjátalány-fizetésre vonatkozó választását tárgyéven belül nem változtathatja meg.

A 80/2303. (III. 14.) Korm. rendelet 13§ -a egyértelműen meghatározza azon termékek körét, melyekre engedélyezi az átvállalás lehetőségét és annak mikéntjét. (2) A kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget átvállalót kell gyártónak tekinteni az e rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítése tekintetében. (3) A gépjármű termékáramba tartozó körforgásos termék gyártója szerződés alapján átvállalhatja (nem kötelező) a termék tartozékának vagy alkotórészének minősülő elektromos, elektronikus berendezés, elem és akkumulátor, valamint gumiabroncs termékáramba tartozó körforgásos termék gyártójától a tartozéknak vagy alkotórésznek minősülő körforgásos termékekhez kapcsolódó kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget. (3a) Szerződés alapján a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a hatályos kiegészítő rendeleteknek megfelelően mezőgazdasági termelői szerveződésen keresztül forgalomba hozott körforgásos termék esetén a mezőgazdasági termelői szerveződés átvállalhatja.

Átvállalás esetén az EPR kötelezettség az átvállaló általi belföldi forgalomba hozatalkor keletkezik. (1) A kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség az átvállalási szerződés hatályosságának időszaka alatt, a számlán vagy számlakibocsátás hiányában az ügylet teljesítését tanúsító egyéb okiraton feltüntetett teljesítés napján, ezek hiányában az ügylet teljesítésének napján száll át az átvállalóra. (2) Átvállalás esetén a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség az átvállaló általi belföldi forgalomba hozatalkor keletkezik.

Átvállalás esetén az átvállaló az átvállalási szerződést a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül megküldi az Országos Hulladékgazdálkodási Hivatala részére, és kéri a szerződés adatainak nyilvántartásba vételét.

Az EPR díj a vevő nyilatkozata alapján nem kerül megfizetésre az alábbi esetekben: - ha a megvásárolt körforgásos termék legalább hatvan százaléka önállóan vagy más termék alkotórészeként, tartozékaként igazoltan külföldre kiszállításra kerül - ha a vevő a megvásárolt sütőolajat más termék előállításához közvetlen anyagként (alapanyagként) használja fel, amelynek során a sütőolaj a technológiai eljárás szerint beépül az előállított termékbe. - ha az újrahasználható csomagolószerből létrehozott csomagolás forgalomba hozatala esetén, ha az az országos hulladékgazdálkodási hatóság újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába felvételre került és az első alkalommal létrehozott csomagolás belföldi forgalomba hozatalakor már egyszer megfizetésre került az EPR díj

A nyilatkozó írásban, legfeljebb 3 évre szóló időszakra tesz a 6. melléklet szerinti adattartalommal nyilatkozatot, melyet elektronikus úton megküld az Országos Hulladékgazdálkodási Hivatal részére. A nyilatkozat a hatóság részére történő igazolt megküldés napjától hatályos!