Jelentős változások a 197/2014-es kormányrendeletben és hatásuk a 80/2023-as szabályozásra
Jelentős változások a 197/2014-es
kormányrendeletben és hatásuk a 80/2023-as szabályozásra
A hulladékgazdálkodás szabályozása az elmúlt időszakban jelentős változásokon ment keresztül. A 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet az elektromos és elektronikus berendezésekre vonatkozó előírásokat fektette le, amelynek hátterét és kereteit a 197/2014. (VII. 27.) Korm. rendelet biztosította. Mivel ez utóbbi a közelmúltban módosult, a változtatások közvetlen hatással vannak a 80/2023. rendelet alkalmazására is. Az új szabályozási rendszer így nemcsak a hazai hulladékgazdálkodási gyakorlatot alakítja át, hanem illeszkedik az Európai Unió WEEE-irányelvéhez és a körforgásos gazdaság előmozdítását célzó uniós törekvésekhez is.
A legfontosabb változások
I. A rendelet hatályának pontosítása
A kormányrendelet hatálya korábban nem terjedt ki azokra az elektromos, elektronikus berendezésekre, amely kifejezetten egy más jellegű, e rendelet hatálya alá nem tartozó elektromos, elektronikus berendezés részeként lettek tervezve és elhelyezve, és amelyek csak az adott elektromos, elektronikus berendezés részeként tölthették be funkciójukat.
Tehát, itt mind a hordozó, mind a befogadó eszköz kifejezetten elektromos/elektronikus berendezésként volt meghatározva. Ez szűkebb, mert csak akkor alkalmazható, ha mindkettő (az eszköz és a részegység is) elektromos vagy elektronikus.
A változást követően azonban a „berendezés” szóra való egyszerűsítés kitágítja a szabály hatályát, és biztosítja, hogy ne csak az elektromos berendezések alkatrészei, hanem más berendezésekbe integrált elektromos/elektronikus részegységek is beleessenek.
Egy szemléltető példa:
Gázkazán mechanikus testében lévő elektronikus gyújtásvezérlő panel → a kazán alapvetően nem elektromos berendezés, de működéséhez kell az elektronikus modul.
Összefoglalva:
• Az első változat csak az elektromos → elektromos viszonyt fedi le.
• A második változat már lefedi az elektromos → bármilyen berendezés viszonyt is.
Ezért a módosítás szélesebb körben teszi alkalmazhatóvá a kivételt, hogy a mechanikus vagy vegyes (pl. gépészeti) eszközökbe épített elektromos részek is beleférjenek.
II. A történelmi hulladék fogalmának kiterjesztése
Sokan nem gondolnak bele, de a múltban forgalomba hozott termékekből származó úgynevezett „történelmi hulladék” kezelése legalább olyan fontos, mint az újonnan keletkező hulladéké. Ennek megfelelő kezelése nélkül nem valósíthatók meg a körforgásos gazdaság céljai.
Az új szabályozás szerint a gyártás dátuma helyett a forgalomba hozatal dátuma számít, és kizárták a fotovoltaikus paneleket. Ez pontosabb meghatározást eredményez, összhangban az uniós előírásokkal.
Jelentősége:
- Jogbiztonság: egyértelműen a forgalomba hozatal dátuma számít.
- Uniós jogharmonizáció: közelítés a WEEE-irányelvhez.
- Fotovoltaikus panelek kizárása a történelmi hulladék köréből.
III. Az elektromos és elektronikus berendezések megjelölése
A rendelet 7. §-a az EU WEEE-irányelvvel való jogharmonizációt célozza. A módosítás három időszakot különít el a gyártás dátuma szerint, külön kiemelve a fotovoltaikus paneleket.
Időszakok:
- 2005.08.13 – 2018.08.14.: régi rendszer szerinti berendezések.
- 2012.08.13-tól: fotovoltaikus panelek.
- 2018.08.15-től: minden új EEB.
Jelentősége:
- Időbeli pontosítás.
- Fotovoltaikus panelek külön kezelése.
- EU jogharmonizáció.
- Nyomon követhetőség erősítése.
IV. Költségviselés pontosítása
A gyártói felelősség elve alapján a költségviselés is részletesebb lett. Az új szabályozás külön kezeli az egyes időszakokat és terméktípusokat, és a költségek már a hulladékgazdálkodás teljes folyamatára (gyűjtés, kezelés, hasznosítás, ártalmatlanítás) kiterjednek.
Jelentősége:
- Időbeli és terméktípus szerinti pontosítás.
- Fotovoltaikus panelek kiemelése.
- Teljes körű költségviselés.
- Összhang az EU WEEE-irányelvvel.
V. Adatszolgáltatás egyszerűsítése
A 197/2014. (VIII.1.) Korm. rendelet egyik „kulcspontja”, az adatszolgáltatás, amely a gyártói felelősségi rendszer átláthatóságát biztosítja. A gyártói adatszolgáltatás szabályai egyszerűsödtek. Már csak a magyar 7. melléklet alapján kell nyilvántartást vezetni és adatot szolgáltatni, a „Végrehajtási Rendelet II. mellékletére” való hivatkozás eltűnt. A hangsúly az egyéni teljesítőkön van, míg a kollektív rendszerben a koordináló szervezet viszi a jelentést.
Jelentősége:
- Egyszerűsítés és átláthatóság.
- Egyértelmű különbségtétel egyéni és kollektív teljesítés között.
- Adminisztratív tehercsökkentés.
VI. Új szereplők adatszolgáltatási kötelezettsége
Az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjedt a koncessziós társaságra (MOHU MOL Zrt.) és alvállalkozóira is. Nyilvántartást kell vezetniük a 8. melléklet szerint, és évente jelentést kell tenniük. A nyilvántartási adatokról minden év február 20-ig adatot kell szolgáltatniuk az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóságnak. Törölték a korábbi „adatszolgáltatási nyomtatványra” vonatkozó előírásokat. Ez korábban meghatározta a technikai formát, ahogyan az adatszolgáltatás történhetett (papíralapú + elektronikus aláírásos dokumentum).
Most viszont
• az elektronikus ügyintézés általános szabályait ma már a külön e-ügyintézési törvények és kormányrendeletek szabályozzák,
• a MOHU-koncessziós rendszerben az adatszolgáltatás központi digitális felületen (pl. EHIR, MOHU rendszer) történik, így nincs értelme külön papíros/elektronikus formaelőírást fenntartani ebben a rendeletben.
Jelentősége:
- Koncessziós integráció.
- Egységesítés a digitális adatszolgáltatásban.
- Adminisztratív egyszerűsítés.
- Jogtechnikai tisztítás.
VII. Záró rendelkezések változása
Frissült az EU-s irányelvekre való hivatkozás. Az akkumulátor-irányelv kikerült, mivel azt már az új akkumulátor-rendelet váltotta fel. Új elemként bekerült a szolgáltatási irányelv.
• Frissítették a WEEE hivatkozást, mert 2024-ben új módosító irányelv lépett hatályba → ennek a végrehajtását is biztosítja a magyar jog.
• Kikerült az akkumulátor irányelv (2006/66/EK), mivel azt időközben az új 2023/1542/EU akkumulátor-rendelet váltotta fel (ez már rendelet, közvetlenül alkalmazandó → nem kell külön átültetni a magyar jogba).
• Új elemként bekerült a 2006/123/EK szolgáltatási irányelv → ez valószínűleg a koncessziós rendszer és a hulladékkezelési piac szabályozása miatt fontos, hiszen ott belső piaci szolgáltatásnyújtási szempontok is érvényesülnek.
Jelentősége:
- Jogharmonizáció frissítése.
- Az akkumulátor-rendelet közvetlen alkalmazása.
- Szolgáltatási irányelv beemelése.
- Jogi tisztítás és pontosítás.
Összegzés
A 197/2014-es kormányrendelet módosításai alapvetően befolyásolják a Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet alkalmazását. A változtatások szélesebb körű hatályt, pontosabb fogalmakat, részletesebb kötelezettségeket és egyszerűbb adminisztrációt eredményeznek. Mindez összhangban van az Európai Unió jogharmonizációs törekvéseivel és a körforgásos gazdaság célkitűzéseivel, így a jogalkotás egyszerre szolgálja a környezetvédelmi és a piaci szereplők érdekeit.
