Térkitöltő anyagok

A kiterjesztett gyártói felelősségvállalási rendszer leginkább érintett körforgásos terméke: a csomagolás.
Ez a termék az, amely talán a legtöbbször okoz fejtörést az érintetteknek, és ami szinte minden benyújtott EPR adatszolgáltatásban szerepel.

Az EPR-rendeletben hivatkozott - csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012 - kormányrendeletben meghatározott csomagolás fogalma alapján a csomagolás valamennyi olyan, bármilyen tulajdonságú anyagból készült termék, amelyet áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására, valamint bemutatására használnak. 
A csomagolás fogalma alapján a csomagolás akkor keletkezik, amikor a csomagolószerbe belecsomagolják az árut.

A térkitöltő anyag

A térkitöltő anyag egy olyan anyag, amelyet arra használnak, hogy kitöltsenek egy teret, például egy dobozt vagy egy csomagot. A térkitöltő anyagok célja, hogy megvédjék a termékeket a sérülésektől a szállítás során, és mint ilyen a csomagolás részét képezi.
A térkitöltő anyagokat számos különböző anyagból készítik, például papír, hab, vagy különböző buborékfóliák. Ezen anyagokat a termékek méretétől és súlyától függően választják ki és használata fontos a termékek védelme érdekében. A kisebb, könnyebb termékekhez általában papírt vagy légpárnákat használnak. A nagyobb, nehezebb termékekhez általában habokat vagy folyadékokat használnak.
A térkitöltő anyagoknak, mint a csomagolás részét képező anyagoknak fontos vizsgálni az EPR érintettségét, hiszen számos fajtája az EPR rendelet hatálya alá tartozó csomagolási anyagnak minősülnek, ezért nem szabad elfelejtkezni róluk.

Csomagolás vagy csomagolószer?

A csomagolás és a csomagolószer fogalmának elhatárolása azért fontos, mert a kötelezettek meghatározása szempontjából éles különbség van, abban, hogy kinek kell megfizetnie a termékdíjat és az EPR díjat az adott termékre.
Csomagolószer esetén az első belföldi forgalomba hozó, azaz a gyártó, külföldi behozatal esetén a forgalmazó a termékdíj fizetésre kötelezett, az EPR-ben a csomagolás esetén a termék, vagy az áru becsomagolása teremti meg ebben az anyagáramban a kötelezettséget. 
Ezen felül EPR köteles az import áru csomagolása is, amely Magyarországon válik majd hulladékká.
Belföldön vásárolt csomagolószer esetén a termékdíjat a gyártó fizeti, azonban az EPR díjat az, aki felhasználja csomagolásként.
Külföldről vásárolt csomagolószer esetén termékdíj nyilvántartási és bevallási kötelezettség is keletkezik, azonban fizetési kötelezettség a térkitöltő anyagok esetében 2023. július 1-től nem keletkezik, mert ezen termékek EPR díjtétele magasabb, mint a környezetvédelmi termékdíjé.

Az EPR díj bevezetése várhatóan csökkenteni fogja a térkitöltő anyagok használatát. A gyártók ugyanis arra lesznek ösztönözve, hogy olyan anyagot használjanak, amely könnyebben újrahasznosítható, vagy pedig olyan alternatív csomagolási megoldásokat keressenek, amelyek nem igénylik a térkitöltő anyagok használatát. Addig is ne felejtkezzünk meg róluk, és EPR kötelezettség fennállása esetén, ne felejtsük el szerepeltetni ezen anyagokra vonatkozó súly adatokat az adatszolgáltatás benyújtása során.

Amennyiben nem tudja, hogy mely térkitöltő anyagok tartoznak az EPR hatálya alá, és azok milyen fizetési kötelezettséget keletkeztethetnek, keressen minket és segítünk.